| Zagyvaszántó | ||||||
Normál változat A falu fekvése, természeti adottságai Régi képek Zagyvaszántóról A falu története Műemlékek, látnivalók A falu gazdasági élete Alapítvány Egyház Civil szervezetek Közintézmények Rendezvények Ez történt... Szántó Hírei Térkép Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal Önkormányzati tájékoztatás FELHÍVÁS! Önkormányzati hírek Befektetési lehetőség Köszönetnyilvánítás Közérdekű tájékoztatás Az önkormányzat intézményei Az Ifjúsági Klub hírei A Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatói Könyvtár és Műv.Ház hírei Iskola és óvoda hírei Védőnői Szolgálat hírei Helyi Építési Szabályzat Testületi ülések jegyzőkönyvei Szervezeti és Működési Szabályzat Az önkormányzat rendeletei |
A Zagyva völgyében elterülő település határában elszórtan újkori leletekre bukkantak, de csak a bronzkorból bizonyított az emberi telep ittléte. A feldolgozott régészeti leletek közül a pilinyi kultúra darabjai számottevőek. A népvándorlás törzsei, illetve kisebb csoportjai valószínűleg tanyát vertek a környéken, átfogó régészeti munka híján azonban nem állapítható meg kilétük. A község neve először egy 1290-es oklevélben szerepel Zántho névalakban, mint a váci püspökség birtoka. 1575-ben Szántai Osvát, Nógrád megye alispánja volt földesura, aki után leányági rokonsága örökölte. A török idő alatt a falu nagy része elnéptelenedett, az oszmánok kiűzése után népesült be újra. 1715-ben már 8 jobbágy háztartást jegyeztek fel. Az 1720-as összeírásban mint nemesi falu szerepelt. Ekkor adóköteles háztartása nem volt. Az 1770-es úrbérrendezés során földesurai gróf Grassalkovich Antal, báró Hellebront és Roth Tamás voltak. A XIX. század első felében a herceg Grassalkovich és a gróf Teleky családok birtokolták. 1873-ban a kolera nagy pusztítást végzett a faluban. A község határában fekvő Grassalkovich-birtokot 1880-ban Tornyos Schossberger Rezső szerezte meg, aki 1863-ban kapta a nemesi címet a királytól. 1890-től báró, nagyiparos, selypi cukorgyáros nagybirtokos volt; birtokai kiterjedtek Apcra, Lőrincire, Rózsaszentmártonra, Szücsire. A Telekyek birtokát gróf Degenfeld Lajos vásárolta meg. Az 1930-as évek közepén a község 1568 kat. holdas határából a kisbirtok 1136 kat. holdat tett ki. A II. világháború után itt 600 kat. holdat osztottak fel a földreform során, 307 igénylő között. A falu 1999-ben ünnepelte fennállásának 700 éves évfordulóját. A település 1989. szeptember 30-ig a hatvani-járáshoz tartozott. Jelenlegi közigazgatási besorolása: Heves megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező település. Zagyvaszántó testvérközség választása Csomakőrös erdélyi településre, Kőrösi Csoma Sándor szülőhelyére esett. Ez a kapcsolat 1999-ben kezdődött. Már lezajlott a kölcsönös településlátogatás és épül a testvérközségi kapcsolat. Zagyvaszántó jelképei: Az önkormányzat címere:pajzs alakú, melyet fél magasságban hullámos vonal vízszintes irányban ketté oszt (a Zagyva-folyó jelképe), a hullámos vonal fölötti rész bal oldalán, piros mezőben ezüst színű András-kereszttel jelképezve a község római katolikus vallásosságát, valamint Szent András védőszentjét, mellette jobbra, kék alapon búzakéve, melyet az 1798-as SZANTO feliratú pecsétnyomóból vettünk át. A hullámos vonal alatti zöld alapra a község mezőgazdasági jellegére utaló hagyományos eke került. A község zászlaja fehér selyem anyagból készült, alján sújtással, középen a község címerével. | |||||
Zagyvaszántó Község Önkormányzatának hivatalos honlapja | ||||||